Számítástechnikai Alapismeretek
BIT (JELE: b) A legegyszerűbb esetekben a jelek kétfélék lehetnek: esik az eső – nem esik az eső férfi – nő ég – nem ég, stb. A számítógépek és a legtöbb informatikai eszköz (pl.: DVD-lejátszó, mobiltelefon, stb.) binárisan kezelik az adatokat.A bináris digitális jelek csupán két értéket vehetnek fel. Matematikai leírásukhoz a kettes számrendszert használjuk, a két állapotnak a 0 és az 1 felel meg. A kettes számrendszer számjegyeit bit-nek (binary digit) nevezzük. Egy biten két lehetőség ábrázolható.Az információ legkisebb mértékegysége a bit. Ha a közlemény több jelből áll, akkor a közlemény információmennyisége jelenként összeadódik. Pl.: ha a jel nyolcféle lehet, akkor már nem tudjuk egyetlen számjeggyel leírni. Ebben az esetben a közlemény 3 bites. Legelterjedtebb és általánosan használt a 8 bites kód. Az összetartozó 8 bitet 1 byte-nak nevezzük.~~ Bájt (Byte) (Jele: B) A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a bájt (Byte). A bájt egy 8 bitből álló bináris vektor, ami a memóriában egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. Ez összesen 256 különböző érték. Azért ennyi, mert a bájtot alkotó 8 bit éppen 256-féle variációban kapcsolható ki és be. Mivel a kettes számrendszert használjuk, az információ mennyiségének váltószáma nem 1000. ADATÁTVITELI SEBESSÉG Az információáramlás sebességét adatátviteli sebességnek nevezzük. Leggyakrabban használt mértékegysége: bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Többszörösei: Kbps (ezer bit per second) Mbps (millió bit per second) Gbps (milliárd bit per second A modemek például 14,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kbps sebességű modem egy 50 oldalas írást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gbps adatátviteli sebességgel működő hálózat, egy lexikon teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbít.
Bit és bájt
A mindennapi életben a számítógép használatakor valamilyen formában utasításokat adunk. A számítógép működése a kettes számrendszeren alapul, azaz két jelből álló jelrendszerrel dolgozik, amely egyesből és nullából áll. Ahhoz, hogy a számítógép megértse a mondanivalónkat, utasításainkat számokká alakítja.
Az informatikában az információ legkisebb alapegységét bitnek nevezzük, melynek értéke egy vagy nulla. A bit szó egy angol rövidítés, a binary digit szavakból áll össze, jelentése: bináris számjegy. A számítógépek pontos és biztonságos működését a bitek teszik lehetővé. Ha a vezetékekben áram folyik, a bit értéke egy, ha nem, akkor nulla. Annak a valószínűsége, hogy a két jel összekeveredjen, nagyon kicsi, mivel ezek az elektronikus jelek rendkívül jól tűrik a zavaró hatásokat.
Egy biten kétféle információ tárolható, két biten már négyféle. Ezt úgyis kipróbálhatjuk, hogyha van kék és fehér pólónk és sortunk, akkor azokat négyféleképp vehetjük fel: lehet fehér póló fehér sorttal, vagy kék sorttal, és a kék pólót is felvehetjük a fehér vagy a kék sorttal.
Összetettebb információ ábrázolására bitekből álló nagyobb egységeket használunk. Három biten már nyolcféle, négy biten már tizenhatféle – a gondolatmenetet követve – nyolc biten 256 féle információ tárolható. A nyolc bitből álló jelsorozatot bájtnak nevezzük. Például 8 eldöntendő kérdésre adott válasz összesen 8 bit, azaz 1 bájt információt hordoz. Számokkal ábrázolva: 11101010 – ez a jelsorozat megfelel egy bájtnak. Egy bájt a számítógépen egy betű tárolására alkalmas.
Kilobájt, megabájt, gigabájt
A számítógép bináris digitális jelekkel dogozik. A legkisebb adategység a bit, amelynek értéke egy vagy nulla lehet. A nyolc bitből álló jelsorozat elnevezése bájt. A számítógépek sok millió bájt tárolására alkalmasak, ezért a tárolható adatmennyiség jellemzésére váltószámokat használunk. Ez hasonlóan működik, mint a több ezer méter jelölésére alkalmazott kilométer.
A bájt egyik váltóegysége a kilobájt. A kilo görög szó, ezerszerest jelent. A mindennapi élettel ellentétben, a számítástechnikában ez a szorzó nem 1000, hanem 1024, mert nem a tízes, hanem a kettes számrendszeren alapul a számítógépek működése. Tehát 1024 bájt egyenlő egy kilobájttal. A kilobájt rövidítésére a KB betűpárt használjuk. (Mivel bináris számrendszert használunk, a váltóegységet a mai számítástechnikában hivatalosan kibibájtnak nevezik. Rövidítése KiB.)
Egy kilobájt ezerhuszonnégyszeresét megabájtnak nevezzük. A mega görög szó, milliószorost, azaz ezerszer ezerszerest jelent. A kilobájthoz hasonlóan azonban a számítástechnikában használatos szorzó az 1024. A megabájt rövidítésére az MB betűpárt használjuk. Ennek értelmében 1 MB = 1024 KB = 1024-szer1024, azaz 1 048 576 bájttal. (Mivel bináris számrendszert használunk, a váltóegységet a mai számítástechnikában hivatalosan mebibájtnak nevezik. Rövidítése MiB.)
A megabájt váltómennyisége a gigabájt. A giga is görög szó, milliárdszorost jelent. A kilo- és mega- számítástechnikai jelentésmódosulásához hasonlóan az informatikában a giga 1024-szer, 1024-szer 1024 bájtot jelöl. A gigabájt rövidítésére az GB betűpárt használjuk. Tehát 1 GB = 1024 MB = 1 048 576 KB = 1 073 741 824 bájt. (Mivel bináris számrendszert használunk, a váltóegységet a mai számítástechnikában hivatalosan gibibájtnak nevezik. Rövidítése GiB.)
A gigabájt váltómennyisége a terabájt. A tera is görög szó, billiószorost jelent. A kilo- , mega- , giga- számítástechnikai jelentésmódosulásához hasonlóan az informatikában a tera 1024-szer 1024-szer, 1024-szer 1024 bájtot jelöl. A terabájt rövidítésére az TB betűpárt használjuk. Tehát 1 TB = 1024 GB = 1 048 576 MB = 1 073 741 824 KB =1099511627776 bájt. (Mivel bináris számrendszert használunk, a váltóegységet a mai számítástechnikában hivatalosan tebibájtnak nevezik. Rövidítése TiB.)
Otthoni számítógépeinken egyelőre még 100 GB nagyságrendű adatot tárolunk, de nem sok idő kell hozzá, hogy TB – nyi adatot fogunk tárolni, használni.
